A társadalom normális és fenntartható működéséhez elengedhetetlen az úgynevezett kritikus infrastruktúrák megfelelő működése és azok védelme. A kritikus információs infrastruktúrák meghatározásának módszertana című kiadványban a szerzők többek között a Magyar Értelmező Kéziszótár definíciójára hagyatkoznak az infrastruktúra jelentésének megfogalmazása során, mely a következő: „a társadalmi, gazdasági tevékenység zavartalanságát biztosító alapvető létesítmények, szervezetek (pl. lakások, közművek, a kereskedelem, a távközlés, az oktatás, az egészségügy stb.) rendszere.”[1] Az infrastruktúrák funkcióját tekintve megkülönböztetünk két csoportot: az általános feladatot ellátó infrastruktúrák közé tartoznak többek között az olyan rendszerek, építmények működésének és szolgáltatásaiknak összessége, hálózata, mint például a közigazgatási, hírközlési, oktatási, egészségügyi infrastruktúrák. Az információs infrastruktúrák célja az információs társadalom működéséhez szükséges információk megszerzése, előállítása, szállítása, felhasználásának zavartalan biztosítása. Az információs infrastruktúra részeinek tekintjük a fizikai létesítményeket és az azokat működtetni tudó humán erőforrást. Az információs infrastruktúrák felhasználásuk szerint további három csoportra oszthatók. A globális gazdasági és információs környezet műszaki alapját biztosító globális információs infrastruktúrák közé sorolhatók azok a számítógép hálózatok, vezetékes és vezeték nélküli távközlési rendszerek, amelyek biztosítják globális szinten az információ megszerzését, tárolását, feldolgozását és továbbítását. Ehhez csatlakozik alacsonyabb szinten a nemzeti információs infrastruktúra, mely kapcsolódási pontot jelent a globális szintű információs infrastruktúrákhoz. Alkotóelemeikhez sorolhatjuk például a közszolgálati hálózatokat, számítógépeket, televíziókat és az ezek nyújtotta lehetőségeket kihasználó embereket. Végül pedig a nemzeti információs infrastruktúrát részét képező védelmi információs infrastruktúrák csoportjáról beszélhetünk, melyek a védelem fontosságából lényeges információk kezelésével foglalkoznak[2].

A kritikus jelző megjelenése akkor válik hangsúlyossá, mikor ezen infrastruktúrák sebezhetővé válnak, és működésük veszélybe kerül, így komoly fenyegetést jelentenek az adott ország biztonságának fenntartásában.         Az információs technológia fejlődésével az országhatárok korábbi biztonsági funkciója eltűnni látszik, mivel a támadások már ezeken kívülről érkeznek. A katonai és polgári fenyegetések közötti határ is elmosódik, így még veszélyesebbé válnak a kibertér funkcióit nem rendeltetésszerűen használók aszimmetrikus támadásai. A kritikus infrastruktúrák definiálására nem született eddig még a nemzetközi irodalomban egységesen használt meghatározás, jelen dolgozatban Munka Sándor A kritikus infrastruktúrák védelme információs támadások ellen című tanulmányában használt meghatározásra támaszkodom, mely a következő módon egységesíti a fogalom jellemzőit: „…mindazon infrastruktúrák (működtető személyzet, folyamatok, rendszerek, szolgáltatások, létesítmények, és eszközök összessége), amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése egy adott felhasználói kör létére, lét- és működési feltételeire jelentős negatív hatással jár. A kritikus infrastruktúra ezen általános fogalmán belül az érintett felhasználói körtől függően meg kell különböztetnünk specifikus fogalmakat, mint például nemzeti kritikus infrastruktúra, európai kritikus infrastruktúra, [nemzeti] védelmi/katonai kritikus infrastruktúra, szövetségi kritikus infrastruktúra, vagy szervezeti kritikus infrastruktúra.”[3] Funkciójukat tekintve három kategóriába sorolhatjuk őket:

1. a nélkülözhetetlen javak előállítása, szállítása, a létfontosságú szolgáltatások elérhetősége (pl.: közegészségügy, élelmiszerellátás, elektromos energiaellátás),
2. a közbiztonság megteremtése, ide értve az ország külső biztonságának megteremtését is,
3. az összeköttetés és az együttműködés biztosítása a különböző infrastruktúrákon keresztül.

A harmadik pontban jelzett összeköttetés jelenik meg a kommunikációs és számítógépes hálózatokon keresztül a különböző (társadalmi, gazdasági) infrastruktúrák között. Ebben az esetben beszélhetünk kritikus információs infrastruktúráról. Dr. Haig Zsolt és szerzőtársai A kritikus információs infrastruktúrák meghatározásának módszertana című kiadványukban az Európai Bizottság által 2005-ben megjelentetett „Zöld Könyv a kritikus infrastruktúrák védelem európai programjáról” nevű anyagában található meghatározást említik, mely átfogó képet ad a fogalom jelentéséről: „ A kritikus információs infrastruktúra azokat az infokommunikációs rendszereket jelenti, amelyek önmagukban is kritikus infrastruktúra elemek, vagy lényegesek az infrastruktúra elemei működésének szempontjából (távközlés, számítógépek és szoftver, internet, műholdak stb.).”[4] A fogalom kapcsán itt ismét visszatérünk a korábban taglalt információs infrastruktúrákhoz, melyek egyértelműen részeivé váltak a kritikus infrastruktúráknak az infokommunikációs technológia elmúlt évtizedekben tapasztalt fejlődésének eredményeként. Olyannyira meghatározóvá váltak ezek a technológiák, hogy a kritikus infrastruktúrákként fémjelzett létesítmények erősen függő kapcsolatba kerültek ezekkel, elég, ha a távközlésre vagy épp a közlekedési hálózatokat irányító rendszerekre gondolunk. Amennyiben ezeket támadás éri, az egész kritikus infrastruktúra veszélybe kerül. Itt fontosnak tartom leszögezni, hogy a témában releváns kiadványok és tanulmányok mind kihangsúlyozzák, hogy a kritikus infrastruktúra és a kritikus információs infrastruktúra fogalma nem felel meg egy és ugyanannak. Kovács László a két fogalom tisztázása során szintén az előbb említett „Zöld könyvet” hívja segítségül, mely a következő módon különíti el a kritikus információs infrastruktúrát: „… kritikus információs infrastruktúrák közé azokat kell sorolni, amelyek önmaguk is kritikus infrastruktúráknak minősülnek, vagy az infrastruktúrák működése szempontjából fontosak (pl.: távközlés, számítógép hardver/szoftver, internet, műholdak stb.).”[5]

A korábban fizikailag is önálló egységet képező kritikus infrastruktúrák az évek során automatizálódtak, működésükben alapkövetelményként jelentek meg az infokommunikációs rendszerek, az egyes infrastruktúrák pedig szoros kapcsolatban állnak egymással, ezáltal még inkább kiszolgáltatottá válnak a feléjük irányuló támadásoknak. Ilyen kritikus információs infrastruktúrák lehetnek többek között:

• kommunikációs hálózatok,
• egészségügyi rendszer számítógép-hálózatai,
• közlekedés szervezéséért és irányításáért felelős rendszer infokommunikációs hálózatai,
• pénzügyi rendszer infokommunikációs hálózatai,
• kormányzati számítógépes hálózatok.[6]

A fent leírtak megfelelően érzékeltetik ezen létesítmények, hálózatok kritikus jellegét, ezért is rendkívül fontos ezek védelme nemcsak nemzeti, de nemzetközi szinten is. Mindezek tükrében fontos áttekinteni a potenciális veszélyforrásokat, melyek fenyegető hatással lehetnek ezen rendszerekre. Nem szükséges számítógép vagy emberi beavatkozás a veszély előidézéséhez, elég, ha természeti katasztrófák veszélyeztetik az infrastruktúrákat, legyen szó például árvízről vagy földcsuszamlásról. Természeti katasztrófákon kívül beszélhetünk még nukleáris katasztrófákról, de természeti katasztrófák által előidézett nukleáris szerencsétlenségről is, melyre sajnálatos példa a 2011-ben Fukusimában történtek.

A veszélyforrások következő lehetséges csoportjánál már szándékos emberi beavatkozásról van szó, amely megnyilvánulhat fegyveres konfliktus vagy terrorizmus formájában is. Mindegyik esetben kulcsfontosságú objektumot jelentenek a kritikus információs infrastruktúrák, mivel az azokban okozott károk messze meghatványozzák a negatív utóhatásokat, és megbéníthatnak egész régiókat vagy akár országokat is. Egyes vélemények szerint az Iszlám Állam is szert tehetett ilyesfajta kibertámadási képességekre, melyek kifejezetten a kritikus információs infrastruktúrákra irányulnak[7].

[1] Haig Zsolt, dr. et. al.: A kritikus információs infrastruktúrák meghatározásának módszertana. Budapest, ENO Advisory Kft., 2009. p. 24. http://www.cert-hungary.hu/sites/default/files/news/a_kritikus_informacios_infrastrukturak_meghatarozasanak_modszertana.pdf (Letöltés dátuma: 2017. január 17.)

[2] Uo.

[3] Munk Sándor: A kritikus infrastruktúrák védelme információs támadások ellen. Hadtudomány, 2008/1-2. szám pp. 96-97. http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2008/1_2/096-106.pdf (Letöltés dátuma: 2017. március 24.)

[4] Haig, dr. et.al., 2009, p. 7.

[5] Kovács László: Kritikus információs infrastruktúrák Magyarországon. Hadmérnök, Különszám. Robothadviselés 7. Tudományos Szakmai Konferencia. 2007. november 27. http://hadmernok.hu/kulonszamok/robothadviseles7/kovacs_rw7.html (Letöltés dátuma: 2017. március 24.)

[6] Kovács, 2007.

[7] Fekete Csanád: Információ és hadviselés. Háború a kognitív hadszíntéren II. Szakmai Szemle, 2016/4. szám. pp. 46-80. http://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/szsz/2016_4_szam.pdf (Letöltés dátuma: 2017. március 24.)